Utolsó kommentek

  • kacsa232: @Diktatúrázunk: a hazai ázsiai cégek híresek is arról, hogy szarba se nézik a munkavállalóikat. Be... (2014.07.01. 08:17) Árral szemben
  • kacsa232: @tisztapista: nem csak azért alkusznak meg, mert lakáshitelük van. Egyszerűen félnek az újtól és i... (2014.07.01. 08:12) Árral szemben
  • Diktatúrázunk: Már előttem is írták Fölösleges. Ez nem japán és nem korea. Itt szar se terem neked, ha széthaj... (2014.06.30. 21:08) Árral szemben
  • tisztapista: "Az emberek a kezdeti néhány lelkes munkával töltött év után (ha egyáltalán van olyan évük) kiábrá... (2014.06.30. 20:51) Árral szemben
  • schneewittli: A saját becsületességem nem függ másokétól. Számomra ilyen egyszerű. :-) (2014.06.30. 19:59) Becsületbeli ügyek
  • Utolsó 20

Boldoguljunk!

Ha tudással, szakértelemmel, tisztességesen szeretnél sikereket elérni a munkahelyeden, itt a helyed! Mutatom az utat, hogy előléptetéskor Te lehess a főnököd első gondolata.

Békafutam

2014.07.06. 16:58 | Boros Detti | Szólj hozzá!

Címkék: vasárnap tanmese tanulság

Amikor a hét elején a kitartásról írtam, beugrott, hogy hallottam régen egy jó kis tanmesét. Békákról szólt, akik lehetetlenre vállalkoztak. Ütős, tömör történet volt, most a hasznaldfel.hu-n találtam meg egy kicsit hosszabb verzióban. Szeretem ezt a történetet.

Történt egyszer, hogy a békák versenyt szerveztek egymás között, melynek célja a környék legmagasabb tornyának megmászása volt. A hír gyorsan elterjedt, így a verseny reggelén nagy tömeg gyűlt össze a toronynál, hogy megnézze a látványos megmérettetést, és szurkoljon a békáknak.
Ahogy elindultak a békák a torony megmászására, a tömegből egy-egy mondat hallatszott ki:
„Túl magas ez a torony!”
„ Nem fog menni nekik!” climb-63281_1920.jpg
A békák lelkesen haladtak felfelé, de egy-egy közülük hamar feladta, látva a torony elképesztő magasságát. A többiek másztak tovább kitartóan, miközben a nézelődők tömegében egyre többen kezdtek hangot adni a kételyeiknek.
„Ez leküzdhetetlen magasság!”
„Lehetetlen, hogy bármelyikük is feljusson!”
Ahogy a békák egyre feljebb és feljebb jutottak, egyre többen fáradtak el közülük és adták fel a versenyt.  Már csak néhányan haladtak tovább rendületlenül, a tömeg pedig már egy emberként sóhajtozott, hogy ezek a békák túl nagy feladatra vállalkoztak. Egyikük sem fog feljutni a torony tetejére. Az addig lelkesen kitartó békák már maguk sem hitték, hogy képesek rá, és egytől egyig kimerülve, csalódottan adták fel a versenyt.
Egyetlen béka kivételével. Ő rendületlenül haladt tovább és tovább, nem foglalkozva a károgó kishitűek tömegével, egészen addig, míg fel nem jutott a torony legtetejére. A nézelődők tömege teljesen el volt képedve, hogy mégis sikerült neki. Miután a béka megkapta a győzteseknek járó jutalmat, a köré gyűlt tömegből sokan kíváncsian kérdezősködtek, hogyan volt képes erre a hihetetlen teljesítményre. Senki sem képzelte, hogy meg tudja csinálni. Várták a választ, de a győztes béka csak nem felelt semmit, mintha nem is hallotta volna, hogy hozzá beszélnek. Ekkor derült ki, hogy valóban nem is hallotta – ugyanis süket volt.
Semmi sem lehetetlen, csak nem szabad feladni. És néha "süketnek" kell lenni.

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljunk.blog.hu/api/trackback/id/tr786462523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása