Te szívesen töltöd az idődet olyan emberek társaságában, akiknek soha semmi sem felel meg? ... Akkor miért gondolod, hogy a körülötted lévők örömmel néznék a savanyú ábrázatodat napi 8 órán keresztül?
Ha már az ébren töltött életed fele munkával telik, tegyél róla, hogy az kellemes legyen. Már csak a saját érdekedben is. Elégedetlenkedéssel semmit sem érhetsz el, esetleg azt, hogy elveszíted a kollégák szimpátiáját, és ez - gondolom - nem célod. Minden munkahelyen vannak olyan események, amik elégedetlenségre adhatnak okot, de ne ezzel foglalkozz, semmi értelme. Inkább gondolkodj a megoldáson, hátha megszüntethető az adott kellemetlenség. Vagy tereld el a gondolataidat a bosszúságokról, és gondolj valami pozitívabbra.
Akinek az arcára már szinte ráégett a fancsali arckifejezés, annak a háta mögött a többiek hajlamosak kiosztani valami fantáziadús "állandó jelzőt", és leleményes Odüsszeusz helyett könnyen lehetsz például "fancsali Jancsi".
Persze akinek évtizedeken keresztül panaszok körül forgott az élete, annak nagyon nehéz egyik napról a másikra változtatni. Azt tudom javasolni ilyen esetben, hogy mielőtt kimondasz valamit, gondold át, hátha néhány másodperc múlva már nem tűnik olyan jó ötletnek. (Ez sok más problémára is megoldás lehet, a szánk veszélyes fegyver tud ám lenni, és többnyire saját magunk ellen.)
Utolsó kommentek