A címszöveget nem én találtam ki, de legalább 10 éve ez az egyik jelmondatom, nagy igazság. Ma ez a tanács került sorra a listáról, vágjunk is bele!
Mindannyian ismerjük azt az embertípust, aki szeretne másnak (okosabbnak, szebbnek, jobbnak, viccesebbnek...) látszani, mint aki. Hogy miért? Nem vagyok otthon a pszichológiában, de szerintem kisebbségi komplexus áll a háttérben. Aki ki van békülve magával, az nem húz álarcot. Ennyi.
Úgyhogy ha maskarás kollégával vagy "megáldva", ne húzd fel magad, jusson eszedbe, hogy épp elég baj az neki, ha idegen személyiségjegyek mögé kell bújnia. (Egyszer úgyis megtudja, hogy tudod...)
Ha pedig a másik oldalon állsz, és éppen Te vagy az, aki így próbál jobban érvényesülni, vigyázz, mert ezek elég átlátszó játékok ám, könnyen leolvad az arcodról a máz, és kiderül, hogy csak festék volt. Kellemetlen. Inkább vállald önmagad minden tökéletlenségeddel együtt. Tökéletes ember úgy sincs. (Ha annak akarsz tűnni, akkor derül ki legkönnyebben a trükközés, senki nem hiszi el, hogy nem tudsz hibázni.)
- Merj hibázni (no nem szándékosan...), és aztán merd beismerni is! (Akkor leszel vagány, nem ha más kedvéért szerepekbe kényszeríted magad.)
- Merj kevésbé vicces lenni, mint a környezeted! (A szakállas viccnél mindenképpen menőbb az érett viselkedés.)
- Merj olcsóbb ruhát felvenni a többieknél! (Az árcímke úgyse lesz rajtad, és különben is, láttam én már bazári majmot drága ruhában, és elegáns dolgozót is középkategóriásban, nem azon múlik.)
- És végül: MERJ ÖNMAGAD LENNI! ÚGY VAGY JÓ, AHOGY VAGY!
Utolsó kommentek